Van még egy felrémlő alak, aki az eddigieknél később, 1982 tavaszán bukkant fel a Szeta körül. Mayer Ferenc, balatonfűzfői nevelőtanár; levelet írt, telefonált, majd egy reggel ott állt az ajtómban, terepruha, bakancs, hátizsák, egy vidékies turista. Nem örültem a váratlan látogatásnak, már levele is rossz benyomást tett rám, nehézkesen fejtegette javaslatait, hogy a Szeta alakuljon egyesületté, a lengyel segélyakcióhoz használja fel többek között az üzemi szakszervezeteket, üzemi, oktatási intézményi KISZ-bizottságokat. Az egész ember nem volt bizalomgerjesztő, inkább olyan fontoskodó nyomulós benyomást tett rám. Pár hónap múlva jelentkezései elmaradtak, többé nem hallottam hírét.
Harminc év múltával az állambiztonsági levéltár irataiban találkoztam ismét a nevével: „Régész” fedőnévvel jelentett 1978 és 1984 között.
Két dossziéja van, egy vizsgálati dosszié, amit gyanúsítottakról vezetnek, egy munka dosszié, amiben az ügynökök iratait gyűjtik, és megvan ezek mellett beszervezési kartonja is.
Jegyzetek
A V-153 869. számú vizsgálati dosszié levéltári kivonata
(A dosszié teljes jelzete az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárában: ÁBTL 3.1.9. V-153 869.)
Mayer Ferenc – 1948. szept. 19. anyja neve Linka Margit
Mayer Ferenc ajkai gimnazista 1966. októberében – a forradalom 10. évfordulójára emlékeztetve – "Bakonyi Forradalmi Bizottság" ill. "Szabadság Barátainak Szövetsége" aláírással az Ajka környékén foganatosított rendőri intézkedésekről beszámoló és forradalmi követeléseket tartalmazó levelet küldött Cseke Lászlónak a Szabad Európa Rádióba és a Minisztertanács titkárságához. (ld. 67. lap) Mivel az 56-os eseményekről szóló sajtógyűjteményét bevitte az iskolába is, és leveleit szervezet nevében fogalmazta meg, azt feltételezték, hogy kiterjedt szervezkedés áll a háttérben.
A 68. lapon található a lefoglalt "Hírek-rémhírek 1966-ban" című spirál szótárfüzet másolata, melyben az Ajka térségében történt eseményeket és 11 politikai viccet jegyzett le. A sajtógyűjtemény 71. lapján szerepel a Soproni Egyetem 1956-os kiáltványa.
Mayer Ferencet 1967-ben a Devecseri Járási Bíróság egyrendbeli folytatólagosan elkövetett államrend elleni izgatás miatt 6 hónap szabadságvesztésre ítélte.
A 68. lapon található a lefoglalt "Hírek-rémhírek 1966-ban" című spirál szótárfüzet másolata, melyben az Ajka térségében történt eseményeket és 11 politikai viccet jegyzett le. A sajtógyűjtemény 71. lapján szerepel a Soproni Egyetem 1956-os kiáltványa.
Mayer Ferencet 1967-ben a Devecseri Járási Bíróság egyrendbeli folytatólagosan elkövetett államrend elleni izgatás miatt 6 hónap szabadságvesztésre ítélte.
6-os karton
A beszervezési (6-os) karton 1978. december 1-én keletkezett. A fűzfői szakmunkásképzőben nevelőtanár, iskolai végzettsége középiskolai érettségi, KISZ-tag. Beszervezte Döbrentei Gábor rendőrhadnagy Veszprém III/III., a beszervezés alapja „hazafias”, minősítése TMB (titkos megbízott), a foglalkoztatás vonala „ifjúságvédelmi vonal”, fedőneve „Régész”.
A karton 1984. október 2-án került irattárba, „árulóvá vált” bejegyzéssel.
„Régész” munkadossziéja – M-40 448.
(A dosszié teljes jelzete az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárában: ÁBTL 3.1.2. M-40 448.)
A munkadosszié iratait az eredeti számozás szerinti sorrendben ismertetem. Így előfordul, hogy a cselekmény visszatér egy már ismertetett eseményre, tartói olykor bővebben, részletesebben megismételt leírást kértek tőle. Az iratokat igyekeztem az eredeti szóhasználatot, nyelvi fordulatokat megőrizve kivonatolni, a szószerinti idézeteket idézőjellel, saját megjegyzéseimet dőlt betűkkel jelölöm.
A jelentések többnyire írásban születtek, de előfordul, hogy szóbeli beszámolóját tartótisztje rögzítette utólag.
Egy-egy jelentés végén a tartótiszt leírja a kiadott következő feladatot, utasítást, gyakran kerül értékelés és megjegyzés is a szöveghez, ezek vagy a közvetlen tartótiszttől, vagy munkatársaitól, feletteseitől származnak. Van, hogy a BRFK III/III. osztály is becsatlakozik.
„Régész”
M-40448
(Eredeti dossziéja I. H-64247, 1978. dec. 1. – 1984. szept. 12.)
Veszprém megyei rendőrkapitányság III/III osztálya
Első tartótiszt Döbrentei Gábor rendőrhadnagy 1978. december 1. – 1980. szeptember 9.
Második tartótiszt Csik József rendőrhadnagy 1980. novembertől ír.
1978. dec. 1.
A tartótiszt jelentése
A beszervezés célja Fejtli Zoltán fűzfői lakos (Fejtli Zoltán korábban szakmunkástanuló volt) megfigyelése, a köréje csoportosuló fiatalok magatartásának megfigyelése, ellenséges magatartás megfigyelése
Fejtli Zoltánról a későbbiekben nem esik szó, Régész nem említi, megbízói nem kérdeznek rá.
1978. dec. 2.
„Régész” első jelentése
A KISZ-Komszomol találkozó. Vita: csatlakozzon-e a Magyarország a Szovjetunióhoz, vélemények (nevek említése nélkül ír)
Feladatok 1979-ben:
Forradalmi Ifjúsági Napok, a pedagógusok, tanulók körében kialakult hangulat.
Hallgatnak-e ellenséges rádióadást?
Külföldön járt kollegák véleménye, magatartásukban bekövetkezett esetleges változások.
Megyei természetjárók, vannak-e körükben nacionalista törekvések?
Mintha nem tudnának vele mit kezdeni.
Általában az a ritmusa a jelentéseknek, hogy adnak neki egy általános feladatot, hogy pl. írjon környezete hangulatáról, „Régész” ír valamit, megemlít egy helyszint, egy eseményt, akkor a következő feladat, hogy erről írjon részletesen, konkrétumokkal. Így tulajdonképpen „Régész” alakítja a tematikát.
Jelentései 1979-ből:
id. Mayer Ferenc nyugdíjas fodrász Ajkán, verseket, novellákat akar megjelentetni
Nem derül ki, hogy Régész hozzátartozójáról van-e szó.
Kábítószer használat, azaz szipuzás jelenléte a fiatalok körében.
Diákokról magatartási dolgok, lopás a kollégiumban.
Néhány kollégájáról név szerinti jellemzés: politikai véleményt nem nyilvánítanak, a fennálló rendszer hívei.
Feladat: adjon jellemzést Sipos Imre vegyész szakoktatóról
Az említett nevek közül Sipos Imre keltette fel érdeklődésüket.
1979. október 9.
„Sipos Imre vegyész szakoktató az Intézet régi dolgozója. Évek óta vezeti a fotószakkört, besegít a vegyész szakkör munkájába is. Évente részt vesz néhány természetjáró túrán, amit munkatársa, Horel Ferenc szervez. Kocsival rendelkezik. Párttag. Baráti körét nem ismerem. Zárkózott természetű, elsősorban a munkájával foglalkozik. Beszélgetések során is a tanulókkal kapcsolatos dolgokkal foglalkozik. Gyengének tartja a fegyelmet, ezt különösen a kollégiumra értelmezi. Politikai rendezvényeken (Ápr. 4, Nov. 7. stb.) részt vesz, ezeken az Intézet részére fotókat készít. Politikai megnyilatkozásairól nincs tudomásom.”
Értékelés: „Sipos Imre munkatársáról adott jelentését nevezett nyilvántartási anyagában elhelyeztük. Ellenőrizzük azt az információt, hogy MSZMP-tag. Amennyiben a valóságnak megfelel, úgy alapszervezetét tájékoztassuk vele kapcsolatos ismereteinkről, ill. töröljük a nyilvántartásból.”
Sipos Imréről ezek szerint nyilvántartást vezetnek. Az ÁBTL katalógusában nem találom. Később említik egy másik jelentéshez fűzött megjegyzésben, hogy a III/II-es osztálynak továbbítják a róla írtakat.
1979. november 6.
Bejegyzés: nem párttag. Feladat: adjon Sipos Imréről táj-t III/II. O.H.
Révész nem veszi komolyan az utasítás. Legközelebb majdnem két év múlva tér vissza Sipos Imrére.
Révész további jelentései:
Panasz a túlóra miatt a Nitrokémiában. A kollégiumban a tanulók a kenyér minősége és mennyisége miatt panaszkodnak.
NOB tiltakozás (hivatalos tiltakozás, az 1980-as nyári olimpia előzményei): éjszaka hozták az aláíró ívet, ezért írták alá kevesen a diákok között, „azt hozták ki, hogy bojkottálták az aláírást, pedig nem”.
Külföldi utakra indul, feladatául kapja, hogy ezekről írjon úti beszámolókat.
Hosszadalmasan és unalmasan ír utazásairól. Nevek nélküli hangulatjelentések hiánycikkekről, helyi nehézségekről, elégedetlenségekről.
1980. január 15.
Lengyelországi kirándulás.
Itt használja először az „ismerősöm ezt mondta, azt csinálta stb.” formulát.
1980. május 13.
Mustos Gábor első említése, „Régész” magától ír róla. Mustos volt kollégista, foglalkozásnélküli litéri lakos megjelent a kollégiumban, ajánlotta, hogy szerez rubelt, dollárt, de csak rubelt hozott, és egy használt kis fényképezőgépet.
1980. júl. 20-26.
Ausztria
1980. augusztus 18-25.
Lengyelország
1980. november 14.
Csik József r. hdgy első jelentése.
Az előző tartótiszt, Döbrentei a szövegeiben „hálózat”-ként emlegette Régészt, olykor „h”-nak rövidítette. Csik a „tmb” megjelölést használja.
1981. április
Jelentés Szlovákiáról és Lengyelországról, sorbaállás, tüntetés
1981. május
Ajkán nemzetiszín zászlókat loptak május 1-én, „Régész” megjegyzi, lehet, hogy ’56 huszonötödik évfordulójára készülnek?
1981. augusztus 1.
Az ajkai bányászok zúgolódnak a trösztösítés hírére.
1981. augusztus
Jugoszláviai utazás
1981. augusztus 18.
Bányász hangulatjelentés:
„Ajkán a bányászok között elégedetlenség jelei mutatkoznak. Helytelennek tartják a trösztösítést. Szerintük ezzel az adminisztratív dolgozók létszáma tovább növekedett, miközben a termelésben résztvevőké stagnál. Július végén az Ármin-aknán látogatást tettek a tröszt egyes vezetői. Kifogásolták az alacsony termelési értéket. Ezt egyikük szabotálás szagúnak nevezte. Ezzel a dolgozók nem értettek egyet, és éles szóváltásra került sor. A munkások szerint a feltételeken kell javítani, akkor több lesz a termelés. Az ármin-aknai dolgozók többsége a megüresedett Kossuth-aknáról került át. Ez pedig évek óta első volt a munkaversenyben. Többek kifogásolták azt a gyakorlatot, hogy a bánya vezetői minden nap megszabják, hogy az üzemorvos aznapra hány embert vehet betegállományba. Ha a létszám megvan, hiába ér valakit baleset, csak másnap írják ki betegszabadságra.”
Értékelés: „ezt a témát már osztályunk más hálózata is felvetette”.
1981. szeptember 15.
Iskola kiürítés, telefonok. 1981. szeptember 10-re utalások.
Nem lehet pontosan tudni, miről is van szó. Feltehetőleg robbantással fenyegetőzött valaki telefonon, több hívással. Konkrétumot nem tud, a tanulók viselkedéséről ír, hogy viccnek vették az egészet.
Tartótiszt megjegyzése: kapcsolódik a „Telefonáló” fedőnevű bizalmas nyomozáshoz.
Ugyanezzel a dátummal továbbiak Sipos Imréről:
„rendszeresen ellenőrzi a tanulók által bevitt filmeket”… „lengyelországi film előhívásakor az intézeti pártszervezetnek jelzett. Ő maga nem párttag.”
Értékelés: „A jelentésből kitűnik, hogy Sipos beilleszkedett társadalmunkba, annak lojális tagja. Pozitívumként emelhető ki a Lengyelországban készített fotókkal kapcsolatos magatartása.”
A végén megjegyzés: kapja Sipos Imre nyilvántartási anyaga.
Sipos Imre előélete nem ismert, a szervek szövegében nincs rá utalás, hogy mi történhetett akkor, amikor nem volt beilleszkedett és lojális. Mit kompenzál azzal, hogy a gyerekek fényképfelvételeivel a pártbizottságra megy? Milyen jellegű ez a nyilvántartás, amiből törölnék, ha időközben belépett volna a pártba? A III/II-nek (kémelhárítás) adnak, vagy onnan kérnek tájékoztatást Sipos Imréről?
1982. január. 19. (a Szeta első említése)
„A Szabad Európa Rádió több műsorában is reklámozta a Szegényeket Támogató Alap felhívását Lengyelország megsegítésére. A felhívás aláírói között volt Balczó András és ifj. Bibó István is. Többet nem sikerült lejegyeznem.”
Ezek szerint”Régész” a Szabad Európa rendszeres hallgatója. Egy tmb-nek lehet.
„Régész” a megfigyelés alanyaként az „ismerősöm” kifejezést használta eddig, amióta – nyilván utasításra – elhagyta az egyes szám első személy. Most áttért a „barátom” megnevezésre. Úgy tűnik, nem veszi olyan komolyan ezt a szabályt, mint általában a tmb-ék, mert ebben a jelentésében a harmadik személyes forma mellett az első személyest is használja. Később majd láthatjuk, hogy amikor engedélyt kér egy szöveg nyilvános közlésére, vagy mély érzelmek jelennek meg a jelentésben, egyes szám első személyben ír. Mintha értelmetlennek tartaná ezt a belső szabályt, és csak tessék-lássék tenne neki eleget.
Kenyérhiány a kollégiumban, állami gondozottak a hangadók:„Itt is Lengyelország lesz?”
Feladat: Szipusok összetételét mérje fel.
A Szeta említésére a tartótiszt nem reagál, „Régész” nem kap ilyen feladatot – egyelőre.
1982. március
Március 15. Budapesten. Petőfi szobor, spontán ünnepségről részletek, gyerek szavalat, Himnusz.
Megjegyzés: „A tmb. kétkulacsos, komoly ellenőrzés alá kell vonni. Tisztázni hovatartozását.”
Először merül fel „Régész”-szel szemben komolyabb bizalmatlanság: a március 15-i nemhivatalos ünnepségről rokonszenvvel írt, nem volt elítélő szava.
1982. április
Erdély, úti beszámoló.
Megjegyzés: „A tmb. saját véleményét írja le. Miért nem említ neveket, ki hogy viselkedett. Nacionalista meggyőződését az úton szerzett benyomások erősítették.”
Itt ismét feltűnik a szervnek az az elképzelése, hogy a külföldi utak erősen befolyásolják az emberek gondolkodását: azzal az ideológiai indoklással nehezítik meg a külföldre utazást, hogy megóvják az embereket a káros hatásoktól. Nyugaton ugye a kapitalista hatások, de a Kelet is veszélyes, Romániában a nacionalista hatások, Lengyelországban a tüntetések…
1982. május 18.
Veszprémben falfeliratok: körbe foglalt A, Gumibot Punk Rock, rövidítve is GPR., horogkereszt.
Beszámoló egy fűzfői fiatal társaságról, szakmunkástanulók, kollégisták (szociogram, személyenként leírás, születési idő, iskola, családi körülmények).
A kortárs csoport leírása láthatólag nem a jelentés számára készült, gondos kézírás, mutatósan megszerkesztve. Lehetséges, hogy kollégiumi nevelőként készítette valamilyen pedagógiai anyaghoz.
Feladat: „Számoljon be részletesen a Szetával kialakított kapcsolatáról, tagjairól, céljairól, stb.” Csik József hdgy.
A szervet nem érdekli tovább a fiatalok leírása, bár eddig többször utasította „Régész”-t, hogy számoljon be róluk. „Régész” csak most tett az utasításnak eleget. Lehet, hogy most lett meg más célból az a munkaanyag, amit beadott? Az érdeklődés áttér a Szetára – amit Régész hónapokkal ezelőtt már felkínált.
1982. május
Visszamenőleges beszámoló arról, hogyan kerül kapcsolatba a Szetával. A kezdet időpontját ködösíti. Januárban hallott a Szabad Európában a Szeta lengyel felhívásáról. Úgyis lehet érteni, hogy ekkor kereste meg a Szetát. Később azt írja, hogy már 1981 júniusában érdeklődött a Vöröskeresztnél lengyel segély ügyben. Ott elutasították, ezért fordult a Szetához. Hogy a közbeeső félév alatt mi történt, arról nem ír. Igaz, nem is kérdezik tőle.
Levélben érdeklődött a Szetánál, hogy milyen formában vehetne részt a lengyel nép megsegítésében. Ajánlotta, hogy a Szeta vegye föl a kapcsolatot a Vöröskereszttel, vagy lépjenek a nyilvánosság elé. Levélben kapott választ: a részletek megbeszélése céljából keresse fel Lengyel Gabriellát a lakásán. Ez meg is történt, Lengyel Gabriellánál felhalmozva találta a segélyhez gyűjtött ruhákat, konzerveket, gyerekjátékokat. A találkozáskor ajánlotta hogy a Szeta törvényesen alakuljon meg.
Budapesti útja alkalmával március 15-én ismét felkereste Lengyel Gabriellát, innen ment a Petőfi szoborhoz, majd Krassóhoz. Krassó György szerint felesleges, ami a Petőfi szobornál zajlott:
„A Szeta nem támogat ilyen akciókat, tagjai nem vettek részt ebben sem.”
Krassónál volt egy 22-24 év körüli fiatal nő, egy idős nő, aki 100 évesnek mondta magát, és egy 40-50 közötti molett nő, aki valamilyen cigánytelepről beszélt, majd távozott. „Krassó csitította a nőt. mondván, hogy felmérésekkel és környezettanulmányokkal kár foglalkozni, ezt a tanács is megteszi, ők pedig nem tudnak lényegesen változtatni a sorsukon (mármint a
Szeta).”
A fiatal nő valószínűleg Háy Ágnes, az öreg Krassó nagymamája. A középkorú talán Diósi Ágnes?
„Krónikás” néven beszámolót ír március 15-ről, levélben elküldi Krassó Györgynek, Lengyel Gabriellának és Haraszti Miklósnak, mint a Beszélő szerkesztőjének. Nem kapták meg a leveleket. Lengyel Gabriella azt mondta „Régész”-nek legközelebbi találkozásukkor, hogy „rossz húzás levélben küldeni ilyen anyagot, úgy tűnhet, mintha hírügynökség lennénk.”
„Ezzel az volt a célom, hogy megtudjam, melyik Szeta-tag informálja a nyugati rádiókat. Mivel az eseményről nem számoltak be a rádióadók, a kísérlet nem járt sikerrel.”
Ezzel a logikátlan magyarázattal próbálja menteni, hogy meg akart jelenni a Beszélőben?
Áprilisban írt Lengyel Gabriellának, hogy Romániába megy, elvisz üzenetet, levelet. Lengyel visszautasította. „Április végén ismét felkerestem Lengyelt. Ekkor egy vízvezeték-szerelő dolgozott náluk. A szobába most sem vitt be, gondolom, bizalmatlanságból. Azt kérte, ne menjek bejelentés nélkül. Ha meg akarom látogatni, akkor telefonáljak előbb. A Vöröskereszt járt nála, de nem tudtak megegyezni. Ők ugyanis konkrét címre – sokgyerekes családokhoz – akarják küldeni az adományokat, azokhoz, akiket ismernek. Adott csekket is a Vöröskereszthez történő befizetésre, mivel ők semmit nem tudnak kiküldeni.” „Régész” megjegyzése: ’A Vöröskeresztnél érdeklődtem segély ügyben a múlt év júniusában. Azt a választ kaptam, hogy nem tesznek különbséget, és nem kezdeményeznek lengyel akciót. Ez indított arra, hogy csatlakozzam, illetve érdeklődjem a Szeta akciója iránt. Lengyellel azért vettem fel a kapcsolatot, mivel ő nő, én pedig nőtlen vagyok. Gondoltam, ha jól néz ki, akkor elmélyítem a kapcsolatot.” … ”Vártam, hátha megtudok valami lényegest. Különösebbet nem tudtam meg, ezért nem jeleztem a kapcsolatfelvételt. Érzésem szerint nem bíznak meg bennem teljesen.”
Értékelés: „a tmb. jelentése részletes, azonban őszintesége még így is kétségbe vonható, ugyanis azt nem említi, hogy a vatikáni rádió magyar adásának prospektusát is elküldte Lengyel Gabriellának. Fokozott ellenőrzése szükséges.”
Szóval figyelték a levelezésemet. Arra már nem emlékszem, hogy a vatikáni rádió prospektusa egyáltalán megérkezett-e.
Intézkedés: a BM III/III-4 o alo-val konzultálunk telefonon. Egyeztetünk Nagy István elvtárssal, addig feladatot nem kap.
„Feladat: Keresse fel Lengyel Gabriellát a lengyel gyerekekkel kapcsolatban.
Megjegyzés: A látogatása idejét közöltem a BM III/III-4-a. alosztállyal. A látogatástól függően telefon útján leszünk kapcsolatban.”
III/III-4-a. alosztály a radikális ellenzékiekkel foglalkozó részleg.
Rajtam keresztül ellenőrzi „Régész”-t Veszprém és Budapest összekapcsolódva. Mi lett ezzel a látogatással? Az iratokban sincs róla szó, és én sem emlékszem.
1982. aug. 24.
A vállalat (Nitrokémia) nem akarja téríteni az utazási költségeket. Fizetési nehézségekkel küzd. Blokádot emlegetnek, nincs megrendelés külföldről. Sok dolgozót el kellene küldeni, így jól jön az utazás megdrágítása, sokan önként mennek el.
Próbálkozott, de nem találta otthon Lengyel Gabriellát, Kőszeg Ferencet, Petri Györgyöt (Szeta- tagok, a Beszélő szerkesztői). A Rajk-butikban egy cédulát talál a falon, hogy a lengyel gyerekek üdültetése elmarad.
Intézkedés: A III/III-4-a. alosztállyal egyeztetni, hogy a jelentésben leírtak megfelelnek-e a valóságnak.
Nagy a bizalmatlanság. Azt akarják ellenőrizni, hogy Rajknál tényleg kint volt-e a cédula?
1982. szept. 7.
A vezetők prémiumát felére csökkentették a Nitrokémiánál, nem lesz nyereség jövőre. Több üzemrész leállt, több vidéki dolgozó leszámolt.
Tanévnyitó, a tanulók politikai nevelésének fontosságát hangsúlyozza a beszéd. Pedagógusok szerint hiába mond a tanár bármit, ha a gyerek mást tapasztal a gyárban, az utcán. A lengyel helyzetről azt mondják, „csak nálunk ne legyen ilyesmi”, mint az áremelés, gazdasági helyzet.
Feladat: Vegyen részt szeptember 18-án a Szeta közgyűlésén.
A Szeta rendszeres havi harmadik keddi találkozójára céloznak. Ez közgyűlésnek számíthat a szervi szóhasználatban.
1982.szept. 10.
A tartótiszt jelentése
„Szeptember 9-én telefon Farkas Antal rendőr-főhadnagynak a III/III-3 osztály munkatársának.
Szeptember 8-án „Vitéz” tmb dr. Krassó György bp-i lakásán tartózkodott. 10.30-kor megjelent Mayer Ferenc, a fűzfői szakmunkásképző I. kollégiumának nevelőtanára. Krassónak átadott egy kb. 20-25 kg-os zsákot, a tanulók gyűjtését a lengyel gyerekeknek: húskonzerv és csokoládé. „Vitéz” leírása szerint Polszkival érkezett; túra öltözet, keki sporting, lengyel jelvényekkel ékesítve. „Vitéz” jelentésének egy példányát szervünk megküldi a Veszprém megyei Rendőr-főkapitányság III/III-as osztályának.
Megjegyzés:
„Régész” fn. tmb. és Krassó kapcsolata előttünk ismert. A találkozások során a budapesti Szeta-tagok irányában konkrét feladattal nem bíztuk meg, mert őszinteségének hiányát tapasztaltuk.
Csik József r. hdgy elvtárs 1982. szept. 7-én ütemezés szerinti találkozót tartott. A találkozás során a hálózat a Budapestre tervezett útjáról és a konzerv és csokoládé gyűjtéséről nem beszélt. A fentiek alapján szükségesnek találom „Régész” alaposabb ellenőrzésének megszervezését, ennek érdekében előkészíteni és végrehajtani a technikai beépítést, telefon ellenőrzésének bevezetését, fűzfői és ajkai lakásának átvizsgálását.”
1982. szept. 24.
A tartótiszt jelentése
„Régész” személyesen beszámol a tartótisztnek Krassónál tett látogatásáról. Elmondja, hogy amikor a másik látogatót („Vitéz”-t), akinek a nevét nem tudja, kérdezgetni próbálta, az pedig visszakérdezett a válaszadás helyett.
Két vak ügynök küzdelme. „Vitéz” (polgári nevén Virág János) a tapasztaltabb, ügyesebb egymás kikérdezésében. És amúgy sem szívbajos, simán beírja „Régész” nevét, foglalkozását a jelentésébe. „Régész” név nélkül említi „Vitéz”-t, pedig ugyanúgy megtudhatta ő is a másik nevét. Meg kellene nézni „Vitéz” dossziéjában a jelenetet. Az átküldött jelentés nincs az iratok között
„Régész” lebukott a konzerv és csokoládé szállítmányával, már nincs kétség, hogy igazi kétkulacsos. De mintha a tartótiszt is zavarban lenne, részben köszöni a kioktatást, de tudott „Régész” és Krassó kapcsolatáról, ugyanakkor mintha szabadkozna is, hogy a veszprémi osztály beleavatkozik a fővárosiak dolgába, bizonygatja, hogy nem is kapott „Régész” feladatot Budapesten. Ami tudjuk, hogy nem igaz.
1982. szept. 24.
Krassó azt mondta, hogy a Szeta akciója gyerekes, elhibázott, rosszul előkészített.
Egyelőre nem tudni, hogy milyen akcióról van szó.
A jelentés szóbeli kiegészítése:
Látszik, hogy nyomás van „Régész”-en, ismét személyes találkozáson akarnak további részleteket tőle.
Krassótól két felhívást kapott:
-
a lengyel gyerekek üdültetése
-
augusztus 30., lengyel-magyar szolidaritási gyűlés a Bem szobornál, a Szeta szervezte.
Krassónál látogató volt, magas, őszes, 50 körüli férfi (ez „Vitéz”)
A találkozón „Régész” ezt mondta (idézi magát): Veszprém megyében az ellenzék úgynevezett kiscsoportos foglalkozásokat tart, kollégái rokonszenveznek a Szeta lengyel szolidaritási akcióival.
Krassót idézi: A Szeta egyre szervezetlenebb, gyülevész társaság, akcióikat a meggondolatlanság jellemzi. Nem vett rész augusztus 30-án, Pákh Tibortól hallotta. Elítéli Pákh Tibor tevékenységét, a SZER-ben kinyilvánított nyilatkozata nem fedi a valóságot.
Krassó nem tagja a Szetának, csak a lengyel akcióhoz csatlakozott. Az anyagi és természetbeni juttatásokat Lengyel Gabriella lakásán tárolják, de a többi tag is elfogadja az adományokat.
„Régész” felajánlotta a segítségét, de Krassó nem adott tájékoztatást.
„Régész” a tartótisztnek beszélgetés és kérdések hatására elmondta, hogy ő is vitt egy táska konzervet.
Krassó elmondta, hogy a Szeta vezetője nem Lengyel Gabriella, hanem a Komjádi utcában lakó hölgy. (Solt Ottilia)
A Beszélőben „Krónikás” néven megjelent két hír március 15-ről, „Régész” csak az egyiket jelentette. (Beszélő 3. In.: Beszélő összkiadás, 1992. AB-Beszélő Kiadó. I. köt. 159. o. „Olvasóink írták” rovat. – MJ)
„Régész” javasolja a tartótisztnek, hogy egy Veszprém megyei turistaházban legyen Szeta közgyűlés, ő majd megszervezi. Válasz: ő még nem férkőzött annyira a Szeta-tagok bizalmába, hogy ilyen javaslatot feltétel nélkül elfogadjanak tőle.
Jóval hosszabb és részletesebb a szóbeli kiegészítés, mint az írásos jelentés. A konzerveket jól kiszedték belőle. Mi értelme van variálni „Krónikás” cikkeivel, mikor úgyis elolvassák a Beszélőben? Ez hasonló ahhoz, amikor úgy viselkedik, mintha nem tudná, hogy az ellenzék postai levelezését elolvassák, aztán hol továbbítják, hol nem. Néha már az az érzésem, hogy „Erre csörög a diót” játszik tartóival, de nincs feltételezésem, mit is akar elérni ezzel. Lehet, hogy egyszerűen valami lelki játszma?
Az biztosnak látszik, hogy a turistaházas ötlet durva visszautasításával megint csak a tmb. kezdeményező kedvét akarják letörni.
Feladat: Érdeklődjön Krassónál a Szeta következő akciója iránt, a Szeta célja-e megyei közösségek kiépítése.
1982. október 5.
Levelet kapott Lengyel Gabriellától szeptember 19-i dátummal a lengyel gyerekek üdültetésének elmaradásáról. Azoktól kérnek választ, akik segítséget ajánlottak fel:
„Akik készpénzt juttattak el hozzám, értesítsenek milyen célra szánják az adományt:
-
tartalékoljuk egy esetleges téli vagy jövő nyári gyermekmeghívásra
-
csomagküldés rászoruló lengyel családoknak
-
átadjuk a Szetának a magyar szegények javára
-
átadjuk valamelyik egyházközösségnek
-
átutaljuk a Vöröskeresztnek
-
visszaküldöm az adományozónak”
Értékelés: A Szeta nem tud mit kezdeni a felhalmozott adományokkal. Napi jelentésbe leadjuk.
1982. november 16.
Brezsnyev temetés, romániai utazás
Feladat: Keresse fel Lengyel Gabriellát a kapott levél kapcsán, érdeklődjön a Szeta terveiről.
1982. november 30.
„Révész” a Rajk-butikban járt, arról beszélnek, hogy sikerült a Vöröskereszttel megegyezni a lengyelek részére összegyűlt élelmiszerekről,
Áremelési rémhírek terjednek: benzin, hús, cigaretta.
A Nitrokémia dolgozói között ez a mondás: „Aki árt mond, mondjon bért is!”
1982. nov. 20.
Jólesz Antal kiállítás
1982. december 14.
Rajk-butik
1983. január 6.
Mustos Gábor, börtönviselt, barátja Árpi, szintén, részletes útitervet csinálnak Veszprém megyében. „Régész” többször fuvarozza Mustost, benzinpénz, társaság, nők is.
„Régész” betörési előkészületekre következtet. Mustosnak a megyei kapitányságon Kamondy ezredes a haverja, néha nagybátyjaként emlegeti Mustos; őt nem érheti semmi baj, mert az kimenti.
Intézkedés: átadják a jelentést a megyei bűnügyi osztálynak.
1983. január 25.
Hírek a legutóbbi hadászati gyakorlat alatti balesetekről.
Január 16-án fel akarta keresni Lengyel Gabriellát budapesti lakásán, de a csengetésre nem jelentkezett. Később a telefonálásra válaszolt, ezek szerint mégis otthon volt.
Feladat: Az új békemozgalmakról gyűjtsön információt mozgási környezetében.
1983. február 8.
Mustos február 3-án jelentkezett. Elmondta, hogy letett betörési kísérletéről, gyermekéről, családjáról úgy kíván gondoskodni, hogy békeharcos lesz.
Szóbeli kiegészítés: Mustos a teljes leszerelés híve, akár egyoldalú leszerelésként is. Kéri, hogy a tmb. hozza össze budapesti ellenzéki ismerőseivel, cserébe ő is bemutatja egy katonatiszt ismerősének, aki a leszerelés híve.
Mustos szoros kapcsolatban áll Szabó Ferenc papkeszi jehova szekta tagjával.
Intézkedés: átadjuk az infót az egyházi vonalnak.
Valaki nagyon okos akar lenni. Mintha Mustos megtudta volna mondjuk Kamondytól, hogy „Régész”-t a békeharcos vonalra állítják rá. De mi a szándéka? Megtudhatta, hogy besúgó, ezért állt le előtte a betörési tervről. Azt tudja, hogy „Régész” az ellenzéki dolgokra harap. Később jön a terv, amiből pénzt is lehet csinálni „Régész” mozgatásán, kihasználásán kívül.
1983. március 22.
Az ajkai Timföldgyárban és a fűzfői Nitrokémiában alakult gazdasági munkaközösségeket és kisvállalkozásokat a többi dolgozó ellenszenvvel fogadta. „Általános az a nézet, hogy sok az olyan vállalkozó ezekben, akik amúgyis a főnökök kedvencei voltak. A délelőtti műszakban nem dolgoznak úgy, mint a többiek, ’pihentetnek’, illetve előkészítik a délutáni maszek munkát. Feltöltik pl. a targoncát és lezárják, lefoglalják a darut, emelőt stb., és előkészítik az anyagot. A rendes műszak viszont ezek hiánya miatt nem tud rendesen dolgozni, vagy rosszabb körülmények közé kerül, pl. kézi emelőt kell használni, kiskocsin húzzák az anyagot, stb. Gyakori panasz, hogy a nehéz, vagy egészségre káros munkákat a rendes műszak, a jólfizető könnyűt pedig a ’maszekok’ végzik. Ez feszültséget okoz a dolgozók között.”
1983. április 29.
A tartótiszt jelentése „Régész” beszámolójáról.
Mustos írt egy tanulmányt, amelyben Marx és Engels munkásságával és korunkkal foglalkozik. Felajánlotta „Régész”-nek jó pénzért megvételre.
1983. május 3.
Távolsági buszban a lengyel eseményekről (május 1.), igazuk van a lengyeleknek, ha elkezdték, csinálják végig.
Mustos ajánlata, Marx és Engels művei alapján a mai állapotokról írt tanulmányt, benne vannak a vezetők sikkasztásai, hogy melyik villa miből épült. 20-30 ezer forintot kér érte.
Itt a nagy terv. Lehet, hogy Mustos arra gondolt, hogy majd a BM megveszi tőle „Régész”-en keresztül? Beveszik-e?
Feladat: kérje el betekintésre, hogy megnézi, mielőtt fizetne érte.
Kézírásos megjegyzés a jelentésen: „Tud ez a Mustos egyáltalán ilyesmit írni?”
Az írásműről a továbbiakban nem esik szó „Régész” és Mustos között, csak a tartótiszt utasításaiban lesz említve.
1983. május 31.
Nagyon vegyes írásbeli jelentés, mintha bizonyítani akarná, hogy ő őszintén beszámol mindenről, és mintha nagyon meg akarná tartani tmb. pozícióját.
Ifjú Gárda szemle Veszprémben. Amerikai Magyar Szó. Honismereti tábor Gyulán, „Régész” három diákkal vett részt benne. Tűzoltóverseny. Béke Nap Pápán.
Mustost viszi autóval, bort hoznak a Balatonról, és szovjet katonáktól vett leölt disznókat szállítanak.
1983. július 7.
Romániai úti beszámoló.
1983. július 29.
A tartótiszt jelentése „Régész” szóbeli beszámolójáról
„Régész” részt vett Orfűn az ODOT-on (Országjáró Diákok Országos Találkozója), egy tíz fős csoport Dialógus jelvényt viselt, és ezeket az eszméket terjesztette; szegediek voltak, faipari szakközépiskolások.
Az egyik balatonfűzfői diák takarékbetétkönyvet lopott otthonról, állami gondozott diáktársával csöveznek a Balatonnál.
Feladat: ODOT névsor.
1983. augusztus 23.
NDK sportfesztiválon egy KISZ-funkcionárius csoporttal
1983. augusztus 23.
Nyugati úton július 30. és augusztus 19. között.
Bécsben megismerkedik Zsille Zoltánnal. Zsillét idézi: „öt magyar belügyi dolgozó járt a SZER-ben és felajánlották, hogy egymillió forintért átadják a belügyminiszter egyházügyi belső utasítását; a SZER visszautasította, provokációtól és hamisítástól tartottak.”
Hanák Tibor rossz viszonyban van a SZER-rel.
Zsillét egy évig nem fogadta a SZER. Sokat kellett győzködni neki és a barátainak, mire a magyar adásban bemondták a Rajk-butik és a Szeta tagjainak budapesti címét. Erre a nagyobb nyilvánosság miatt volt szükség.
Az osztrák rendőrség kelet felé dolgozik, többeket ért baleset, ő (Zsille) is fél.
Az Ellenpontok Romániából kerülnek Bécsbe, itt sokszorosítják, innen kerülnek vissza, és Magyarországra is.
A mai magyar ellenzéknek – a Szetát és a Rajk-butik olvasóközönségét érti ezalatt – jelentős része kiábrándult és megsértődött párttagokból áll, akik gyakran „ingadoznak”. Mivel a megbeszélések és a tervek megvitatása nyilvánosan történik, sokminden kiszivárog, ezért sok a lebukás.
A Szetának, a Rajk-butiknak, az AB Kiadónak ki kellene használni az új törvények adta lehetőségeket az egyesületalapítással, kisvállalkozással. elutasítás esetén is van fellebbezési lehetőség, az üggyel lehet foglalkozni a sajtóban, rádióban, stb. Ő már az alakulásnál a törvényes utat javasolta, de nem hallgattak rá.
A SZER-ben elhangzott háromrészes Nagy Imre emlékműsor káros volt, sok embert kellemetlenül érintett. Nem tudták, hogy magnóra veszik a szavaikat. Krassót néhány órával azelőtt kérték fel, hogy a szabadegyetemen ő tartson megemlékezést; csak rögtönzött. Bibó özvegye sem a nyilvánosságnak beszélt, hanem a baráti körnek. Ő nem bírta leállítani a hanganyag sugárzását, nem hallgattak rá. Ez ugyanannyit ártott az ellenzéknek, mint a rendszernek.
Értékelés: „Abszurdnak tűnik – és az is – Zsille Zoltánnal történt megismerkedése. Egy sor kérdést vet fel.”
Bennem is kérdések sora merül fel. Zsille jó érzékével megsejtette, hogy gyanús alakkal van dolga, azért beszélt így? Vagyis egyenesen a magyar belügynek üzent?
Mennyit konfabulált bele Révész az elhangzottakba?
1983. augusztus 23.
Nyugati útjáról hozott néhány könyvet a Rajk-butiknak. Ahol ő átjött a határon, kicsi, lassú az ellenőrzés. A vámos megtalálta, elvette, az adatokat felírta. „Régész” javasolja, hogy a könyveket juttassák el a címzetthez, „mivel úgy el lehetne hitetni a ’lazaságot’. Ide terelődne az illegális könyvforgalom, és később esetleg komolyabb anyagot is el lehetne fogni. Barátom emiatt vállalta a küldemény áthozását. Elképzelését illetve ezt a szituációt előre nem tudta megbeszélni senkivel, mivel nyugati útja előtt is külföldön volt.”
Értékelés: elképzelhető, hogy néhány fontos, meghatározó momentumot elhallgat.
Intézkedés: Parancsnok jelenlétében találkozó tartása, a leírtak tisztázása.
Nem derül ki, hogy mit akart a könyvekkel. Az biztos, hogy a könyvforgalom terelése hamis szöveg. Talán jó akart lenni Zsillénél és Rajknál, örök nyüzsgönc.
1983. augusztus 29.
Kiegészítés írásban. Kiegészítések a parancsnok által ellenőrzött találkozón elhangzott utasítások szerint.
Most mégegyszer leírja az egészet, aprólékos részletekkel. Ez a parancsnoki meghallgatás következménye. De miért ilyen rettenetesen fontos neki, miért szenved ennyit velük?
Részletesen leírja nyugati útját, milyen útvonalat járt be. Visszafelé jött Bécsbe, és ismerkedett meg Zsillével. Felhívta telefonon, találkoztak egy cukrászdában, odajött hozzá egy férfi, ő-e az, aki az előbb felhívta telefonon, így ismerkedtek meg. Zsille sört ivott. Miért akar velem beszélni? Előadta Krassó üzenetét a Nagy Imre-műsor leállításáról. Az adás már elhangzott, de Zsille nem is tudta volna elérni, hogy leállítsák, kisfiú ő ahhoz. Megkérte, vigyen át néhány könyvet. Másnap találkozzanak ugyanitt, ugyanekkor. Régész felajánlotta, hogy elmegy Zsille lakására, de ő ezt elutasította.
Másnap találkoztak, 8-10 darab könyvet hozott a megbeszélt 1-2 helyett.
„Régész” ködösít, biztosan tudta, hogy hány darabot vesz át, hány darabot akar átvinni a határon, hány darabot akar eljuttatni Rajkhoz. Lehet, hogy nem adott le mindent a határon, és megmentett néhány példányt?
Méraytól „Nagy Imre élete és halála”, Bill Lomax 56-os könyve, és a párizsi Irodalmi Újság legutóbbi számai. Zsille: „Mindegy, hogy egyet vagy többet vesznek el a határon, ha észreveszik.” Zsille elmesélte még, hogy hogyan lehet Bécsből pénz nélkül telefonálni: „tárcsázás után a hívott fél tud beszélni, de a hívó nem, ha a piros gombot nem nyomja be, így megmarad a pénz”.
Kőszegen (a határátkelőn) a könyvek egy részét megtalálták nála, a másik részt és az újságokat ő maga adta oda.
„Zsille Zoltán magas (kb. 180-185 cm) barna, kisportolt egyén. Ruhája használt volt. Világos sárgás-barnás nadrág és fehér ing volt rajta. Órája nem volt, barátomból kérdezte meg, mennyi az idő. Magyarországot három éve hagyta el útlevéllel. Első alkalommal apróval fizette ki az elfogyasztott sört, úgy kotorta össze. Második alkalommal barátom fizetett. Zsille elmondta, hogy drága az élet Bécsben, különösen a közlekedés. Ő le szok (sic!) ugrani, ha jön az ellenőr, mivel jegyet sose vesz. Szerencsére ez csak félévente fordul elő, hogy ellenőr van a villamoson. Zsille kispénzű ember benyomását keltette, aki nem találta fel magát nyugaton. Munkájáról, fizetéséről nem beszélt. Néha ír újságcikkeket, meg fordít.”
Amikor a vámnál megtaláltak nála néhányat, miért adta elő a többit is, és az újságokat? Lehet, hogy arra gondolt, ha már lebukott, biztosan megtudják a tartói, úgy bizonyítja a szándékosságot, ha előadja a többit is, mintha direkt nekik vitte volna?
1983. augusztus 30.
Az NDK-beli út kiegészítései írásban.
1983. szeptember 13.
Nitrokémia.
Az ÉPK dolgozói fél éve nem kapnak veszélyességi pótlékot. Brigádvezetők csoportosan bementek a bérosztályra és az üzemvezetőhöz. Követelték a bérlistát, kik kapnak pénzt. Egyesek kapnak veszélyességi pótlékot, akik irodán dolgoznak, a fizikaiak nem.
Délelőtt leállították a betonkeverőt, elmosták, elvitték a gyárból a délutáni maszek munkához, a műszak kézzel kevergette a betont. Az Almádiban épülő társasházak jó része üzemi anyagokból épül fel.
A dél-koreai gép lelövéséről ezeket mondják: a SZU elszámította magát, sokan vannak, pár ember nem számít nekik, mindegy, mit mondanak, sose tudjuk meg az igazat.
Értékelés: „a tmb. feltehetően erős szubjektív véleményét is belefogalmazta az anyagba”
1983. szeptember 20.
Jelentés kiegészítés írásban.
Szeptember 14-én Krassónál látogatást tett személyek leírása:
„a nő kb. 25-26 éves, 170 cm magas, barna félhosszú hajú, testalkata vékony, ruházata szürkés-kékes répanadrág, és bő, sötét színű pulóver.
Ez csakis Háy Ági lehet.
A férfi hasonló korú (25 év körüli), világosbarna rövid hajú szemüveges (fémkeretes szemüveg), kb. 170 cm magas sovány testalkatú volt, világos színű (drapp) nadrág és világos ing volt rajta.
Ez pedig Phillipp Tibor?
Kinézetük értelmiségire vallott. Mindketten az előszobában álltak Krassóval együtt.”
Értékelés: a tmb. nem tartotta be adott utasításainkat, ugyanis tudtunk nélkül kereste fel Krassót. Megfigyelése felhasználható Krassó kapcsolatainak ellenőrzésére.
Feladat: Keresse fel Krassó Györgyöt és mondja el nyugati útja tapasztalatait.
Vajon miért olyan fontos, hogy ne menjen magától Krassóhoz, hanem akkor menjen, ha erre utasítják? Megrendszabályozás? Így kell pórázon tartani? Nem hiszem, hogy a találkozás közvetlen ellenőrzése lenne a céljuk, hiszen a pontos időpontot nem tudják előre meghatározni, még a napban sem lehetnek biztosak egy Krassónál.
1983. október 5.
Szeptember 29-én járt Krassónál, átadta Zsille üzenetét, és röviden beszámolt a nyugati útról. A Zsille által a Szeta támogatására küldött könyvek elkobzását nem említette, ehelyett azt mondta, hogy barátai meg szeretnék ezeket venni.
Ez új! Eddig szó nem volt arról, hogy Zsille a Szetának, vagy a Szeta javára küldené, arról volt szó, hogy a Rajk-butiknak küldi. Nagyonis elképzelhető, hogy Zsille a Szetának szánta úgy, hogy Rajk adja el, és utána kapja meg a Szeta az árát, nem emlékszem már. És mi lett az esetlegesen megmentett példányokkal?
Miért nem említette az elkobzást? Szégyellte? Vagy már a könyvforgalom terelés fantazmagóriája járt az agyában?
Krassónak nem volt kifogása, ezek megvoltak neki (Méray és Bill Lomax). Krassó érdeklődött, hogy van-e vidéken kereslet szamizdat iránt, ha igen, őt, „Régész”-t bíznák meg a terjesztéssel. „Az ’eladandó’ könyvek árából 1200 forintot barátom kifizetett Krassónak a Szeta javára.”
Nem értem. Miből fizetett Régész 1200 forintot? A BM nem hiszem, hogy ezt megtérítette volna neki, miért is? Csak nem hogy a Szetát akarta Mayer kárpótolni, hamár az ő ügyetlenségén elúszott a könyvekből remélt bevétel?
Megvette a Beszélő 7. számát, többet kért, de csak egy példányt kapott Krassótól, nem nyomtak eleget, mondta Krassó.
1983. október 3.
Jelentés kiegészítés írásban
Krassó: Demszky megverése, a Beszélő lapindítási kérelme elveszett, Csoóri és az Írószövetség
Értékelés: „tájékoztat arról, hogy a Szeta vidéki szamizdat terjesztőket óhajt beállítani a sorba.” „Nem az eligazításnak megfelelően, ami dekonspirációs veszélyt is hord magában.”
Feladat: Mustos Gábor ellenőrzése, az általa „készített” Marx cáfolatot kérje el elolvasásra.
Az ellenforradalom évfordulójára felkészítve.
Most jelenik meg először, hogy a kókler Mustos Marx cáfolatot írt volna, eddig arról volt szó, hogy Marx és Engels alapján elemzi a mai helyzetet. Talán most jutott el Veszprémbe a szamizdatos Marx bírálatoknak a híre.
1983. október 25.
Mustos bérelt autóval Budapestre akar menni feleségével és kisgyerekükkel. Az MSZMP ügyfélfogadó irodájához mennek, hogyan kaphatnak pluszban 50 ezer forintot családi ház vásárlására.
Megjegyzés: Szóban közölte, hogy az ügyfélszolgálaton közölték, írjon a Szirmai et-nak – OTP vezérig – ő esetleg tud pluszba biztosítani 50 ezer forintot.
Feladat: Kísérelje meg Mustostól elkérni az anyagot, amelyet ő írt Marx és Engels cáfolataként. A jelentést csatoljuk Mustos Gábor F-dossziéjába.
Tehát Mustosnak figyelő dossziéja van. A börtön miatt?
Külön A5-ös papíron kézírásos feljegyzés „Révész”-től október 17-i (!) dátummal.
Mustos Gábor október 17-én kérte, hogy kocsival vigye el Füredre, mert kocsit akar kölcsönözni, Mercedest, vagy valami nagy kocsit, mert Budapestre akar utazni olyan helyre, ahol a megjelenés is számít. Minisztériumba, Kádárhoz, pénzt fog kapni. Révész nem vitte el Füredre, Mustos telefonon megrendelte a bérelt autót, 1200-as Ladát. Kedden reggel kell menni a kocsiért Füredre, Papkeszin felveszik a feleségét és a gyereket, úgy mennek az M7-esen Budapestre. Az Országház környékén kellene parkolni.
1983. november 8.
„Munkaerőcsábítási manőverek dívnak a Nitrokémiánál. Több most végzett diákot, akik a Nitrokémiánál voltak tanulók elcsábít a Csopak-tája TSZ, ezek továbbra is a Nitrokémiánál dolgoznak, de a TSZ fizeti őket magasabb órabérrel, mint az ugyanott maradt többi fiatal szakmunkás kap. Ez bérfeszültséget és elégedetlenséget vált ki.”
1983. november 16.
Zászlóletépés
„…nem ellenséges szándékkel vették le a zászlókat, hanem játékból, hogy kardozzanak vele. A másik társaság a Sirályból jött kifelé, részegek voltak. Ők sem zászlógyalázási szándékkel cselekedtek, csak unalmukból, heccből.”
November 7. körül történt. Nagyon jóindulatú, mentegeti a gyerekeket.
1984. január 31.
”Az áremeléseket Füzfő-gyártelepen megértéssel fogadták. Általában többre számított mindenki, mint ami bekövetkezett. Legtöbben január első hetére várták az intézkedést, hogy a késedelem és az, hogy kevesebb árucikk drágult, mint várták, azt a benyomást keltette, hogy ’gyenge’ a kormány.”
Megjegyzés a jelentés túloldalán:
„Nyitrai e.
A tmb. igen nagy körültekintést kíván. Segíts Csik ets-nak.
Balázs”
Nyitrai e. Nyitrai László r. alezredes osztályvezető, a Balázsként aláírót nem tudom beazonosítani. A magasabb rangúak bekapcsolódásából látni, hogy növekvő bajuk van „Régész”-szel.
1984. január 31.
Nem jelentés, „Régész” rendkívüli szövege:
„Kérem az alábbi szöveg közlésének engedélyezését a Beszélőben.
’Dokumentum gyűjteményemet szamizdat részleggel egészítettem ki. Kérek mindenkit, aki saját kiadásban könyvet, folyóiratot, tájékoztatót stb. jelentet meg, hogy a szamizdat archívum részére minden kiadványból legalább két példányt juttasson el. Az egyik példány törzsanyagként szerepelne külön tárolva, a másik példány a helyszínen tanulmányozható, ill. kölcsönözhető.’
Az archívum létrehozása megsegítené a BM szervek munkáját is, mivel az egyes kiadványok eredeti származási helye kiderülne, ismert lenne a kiadó és esetleg az előállító személy.”
Megjegyzés: „A tmb. saját archívumát Ajkán, állandó lakásán működtetné. Kérem Vezető Elvtárs állásfoglalását.”
1984. február 28.
Tartótiszt jelentése:
„Közöltem vele, hogy az elképzeléséhez nem járulunk hozzá. Feleslegesen provokálná a Szetát.”
Ez igen érdekes. Miért gond, ha valami provokálná a Szetát? És egyáltalán, hogy provokálta volna egy ilyen ajkai archívum a Szetát? És miért pont a Szetát? A Szeta kímélése csak ürügy lett volna „Régész” visszaszorítására?
Feladat: Igyekezzen a Szeta jelenlegi szándékairól, tevékenységéről információt szerezni Krassó Györgytől.
1984. március 14.
„Régész” hangulatjelentése:
Andropov halála, munkásbuszon, bányászok, amikor a múlt évben 40 bányász halt meg, nem volt nemzeti gyász. Brezsnyev halála után sem volt ekkora felhajtás. Azért mindig öreg az első titkár, mert félnek minden változástól, könnyen lehet befolyásolni, „a háttérben sokan sütögeti a saját pecsenyéjüket”.
Megjegyzés: „Csik elvtárs!
Saját mocskos véleményét írja le nekünk tájékoztatásul.”
1984. március 29.
Március 15-re Budapestre ment 30 diákkal a hivatalos rendezvényekre, semmi különös nem történt.
1984. április 19.
Ápr.4., csak 15 állami gondozott vett részt a rendezvényeken, a többiek otthon voltak szüneten. 21.30-kor jött a körzeti megbízott; az emlékműről ellopott 12 tő fehér krizantémot keresi. „Véleményem szerint felnőtt vihette el a virágokat.”
Feljegyzés tompa zöld filccel a túloldalon, olvashatatlan aláírással:
„A ’M’ d-t (munka dossziét) ellenőriztem.
-
Ismerem a hálózat mocskos ellenzéki magatartását Jelentéseiben mások nevében saját nézeteit írja le.
-
Nem őszinte kétkulacsos, nem szabad fiatalokat rábízni. Ki kell mozdítani a munkahelyéről
-
Javasolt intézkedés: hatósági ellenőrzés – után dönteni sorsát illetően.”
Elkezdődött. „Régész” tán még ma is azt hiszi, hogy a későbbi olimpiai aláírásgyűjtése miatt küldték el a munkahelyéről.
1984. május 24.
A szövegben nem a szabály szerinti „barátom” szerepel, aki ezt-azt csinál, gondol, hanem én, „Régész”, egyes szám első személyben. Valami itt már megváltozott. Mintha elhatározásra jutott volna. Vagy mégsem?
Az olimpiai válogatott szereplésének ügye; esetleges távolmaradása.
„Az emberek túlnyomó többsége a részvétel mellett van. Ez az én meggyőződésem is.” Nem szabad a politikát és a sportot összekeverni. De ha mégis bojkott, akkor fel kellett volna készíteni a lakosságot.
„Aláírás ívet készítettem: ’Támogatjuk a magyar csapat részvételét az 1984. évi Nyári Olimpiai Játékokon.’ Ezt kb. 15 példányban írógépen indigóval készítettem munkaidőn túl, egyedül.” Tanulók és munkások aláírták, május 23-án adta postára Kis János címére, mellette levélben kérte, hogy Balczó Andráson keresztül juttassa el a Magyar Olimpiai Bizottsághoz. Összesen 7 ívet küldött el, 3 volt tele (25-ös), 3 félig, 1 íven 3 név volt. Maximum 140-150 aláírás lehetett. Ezután következik 30 név a kollégiumból, az iskolából 5 név, a kollégiumból az I. éves műszerésztanulók többsége aláírta, de ezeket nem tudja név szerint, plusz az üzemben vagy az iskolában aláírók. Másolatot nem készített, az eredeti íveket küldte el Kis Jánosnak.. „Az ívek közül 2 kék, 4 fekete indigóval készült.”
Az indigó vajon miért fontos? Igaz, hogy a belügyes szövegekben előfordul, hogy emlegetik az indigó színét, az iratok beazonosítása vagy inkább kizárása (?) miatt figyelhetnek erre?Hogy itt most nincs semmi jelentősége, az valószínű. Pontos akar lenni, ő minden elmond aprólékosan – a sokat beszélő ember esete
A nyilatkozat eredeti példánya és az aláírási ívek nem jutottak el Kis Jánoshoz, a belügy kiemelte a forgalomból a levelet. A nyilatkozat szövege, keletkezésének története és következményei a Külön-Beszélő 1984. júliusi számában jelent meg (Beszélő összkiadás,1992. AB-Beszélő Kiadó. I. köt. 722-723. o.) az aláírók neve nélkül. ((MJ)
Az ívek kiadását és beérkezését napra, órára pontosan írja le. Név szerint felsorolja azt az 5 ember, aki visszahozta az íveket. Kolompár Attilát külön is megemlíti, hogy ő a Nitrokémia dolgozója, aki az üzemben gyűjtött. A kitöltetlen íveket a kapcsolattartó tisztjének átadta.
Jelentés „Kapcsolódó véleményem” címmel (azonos dátummal, továbbra is egyes szám első személyben)
Az alapötlet a Radnóti Emlékmenetben fogalmazódott meg benne, támogatni kellene a részvételt akaró sportvezetőket. Egyezett a gyerekek akaratával, „már nem lehetett leállítani, bármennyire akartam”… „Láttam, hogy a sport és a politika ennyire összekapcsolódik”, megszűntette az aláírásgyűjtést.
Nem érthető, mitől lett ez hirtelen világos a számára. Az első jelentésben még nincs szó erről, inkább arról ír, hogy véleménye szerint nem helyes a politikát és a sportot összekeverni. Amikor postára adta előző nap az íveket, még úgy tervezte, hogy folytatja? Vajon kivel beszélt erről ebben az időben? Vagy magától gondolta meg?
„Régész” kitalál egy aláírásgyűjtést, megszervezi, elindítja, utána följelenti azokat, akik aláírták, valamint azokat, akik gyűjtötték neki az aláírásokat.
„Az anyag elküldését megbántam.” Fel akarta hívni Krassót vagy Kis Jánost az akció leállítása érdekben, de vagy foglalt volt a telefonjuk, vagy voltak a szobában, ahonnan telefonált volna.
„Tevékenységemmel belátom, hogy kárt okoztam, kérem az ügy jóindulatú elbírálását, mivel továbbra is ezen a pályán szeretnék dolgozni.”
Következik még négy név, akik további ívet kértek, a Nitrokémiában íratták alá munkatársaikkal
„A továbbiakban kérni fogom kapcsolattartóm irányítását, egyéni kezdeményezéseim a jövőben nem lesznek. Kötelezően tartani fogom magam a titkos megállapodásban foglaltakhoz, tartózkodni fogok minden előzetes megkérdezés nélküli akciótól.”
1984. május 29.
Újabb kiegészítés, valószínűleg azt kérték tőle, hogy rekonstruálja a Kis Jánosnak írt levelét.
„Levél Kis Jánosnak:
Kedves Kis János, kérem, hogy a mellékelt anyagot ismertesse barátaival, ismerőseivel, újságírókkal, sportolókkal. Balczó András minél előbb juttassa el a MOB címére.
Tisztelettel: Mayer Ferenc, cím, dátum
Nyilatkozat
A Magyarok az Olimpiáért Akció szervezői és támogatói”
Szabálytalanságot követett el, mikor saját nevét használta egy idézett levélen? Vagy ilyenkor lehetett? Hogy tudta volna különben hűen visszaadni, hogy mit írt? Mindenesetre most már senkinek nem lehet kétsége személyazonossága felől az utókorban sem.
1984. június 14.
Kimutatás szamizdat anyagokról
28 kiadványt sorol fel, amelyek nála vannak, könyvek, felhívások, folyóiratok (ezeknek több száma is megvan). Felsorolja azt is, kik láthatták ezeket nála, a kollégiumi szobájában:18 nevet említ, ”Pénzük van nálam, magnózni szoktak a szobámban”.
1984. június 29.
„Korlátozások a munkahelyemen” címmel nem jelentést ír, egyes szám első személyben fogalmaz:
Eltiltották kirándulások szervezésétől, hivatalos programokon sem vehet részt diákokkal (Dimitrov, TIT, Marica kávéházi esték, Múzeumbaráti Kör, Földrajzi társaság). Felelősségre vonták az ODMT, a Radnóti Békemenet, IG hárompróba megyei versenyen való részvételéért. Kikérőjét, megbízólevelét visszatartják (Szakmunkástanulók honismereti tábora – Szeged, Országjáró Diákok Országos Találkozója – Salgótarján, Úttörő Olimpia megyei versenyek) „Az olimpiai akció miatt az iskolaigazgató megkért, hogy az év végéig keressek új munkahelyet.” … „A tanulókkal célzatosan kiépített közvetlen kapcsolat kifogásolása ill. megtiltása nagymértékben megnehezíti az informátori munkát. Hozzájárul ehhez jogosítványom bevonása is.
Ez mi lehetett? Nem említette eddig. Talán Mustos fuvarozgatásával volt összefüggésben?
A fent jelzett megbízatásokon való részvétel (ODOT, Honismereti tábor, Úttörő Olimpia) nem esnek munkaidőbe, ill. a nyári szabadság időbe esnek. Ha továbbra is fennállnak az említett korlátozások, vagy nem születik valamilyen kompromisszum, akkor rendkívül megnehezedik, ill. lehetetlenné válik informátori megbízatásomnak eleget tenni, ezért kérem az említett intézkedések megváltoztatásának befolyásolását.”
Ez „Régész” utolsó bejegyzése.
1984. szeptember 12.
A tartótiszt utolsó bejegyzése
„Jelentem, hogy 1984. szeptember 11-én „Régész” fedőnevű titkos megbízottat dekonspirálódás – árulás – miatt hálózatunkból kizártuk.”